A hitelbírálat során a bank megvizsgálja a jövedelmed. A jövedelmed igazolására benyújtott dokumentumok alapján megállapítja, hogy mennyi pénz áll havonta rendelkezésedre, amelyből a hitel törlesztőrészleteit fizetni tudod.
Munkaviszony esetén ilyen lehet a munkáltatói igazolás vagy a havi bankszámla-kivonat, nyugdíj esetén a nyugdíjszelvény vagy éves nyugdíjértesítő, vállalkozásból származó jövedelem estén pedig a NAV igazolás.
Ha magánjellegű céljaidat – például költözés, korszerűsítés, autóvásárlás, nagyobb családi esemény lebonyolítása – szeretnéd megvalósítani, akkor többféle lakossági hitel közül választhatsz még akkor is, ha saját vállalkozásodban dolgozol. A választékban nincs ugyan különbség, de mikor melyik hitel a megfelelő, és miben más ezeket vállalkozóként igényelni?
Te is kaptál már a bankodtól levelet, amiben a törlesztőrészlet változásnál valami referenciakamatra hivatkoztak, de inkább átugrottad? Vagy szeretsz mindennek utánanézni, és tudod, hogy a hitelek törlesztője változhat a futamidő alatt, de azt már nem, hogy miért? Ha szeretnéd érteni, hogy a bankok hogyan határozzák meg a hiteleik kamatát, akkor jó helyen vagy. A téma elég szakmai, és pár alapfogalmat át kell vennünk mielőtt elérünk a referenciakamathoz, de igyekszünk érthetően elmagyarázni. Vágjunk is bele!
2023. október 9-től kezdve igényelhetők azok a lakáshitelek, amelyek megfelelnek a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által kért kamatcsökkentés feltételeinek. A kormány arra kérte a bankokat, hogy kínáljanak az ügyfeleiknek olyan lakáshitelt, amelyek a THM-je nem magasabb 8,5 százaléknál. 2024-től pedig tovább csökkentek a kamatok, a maximális THM 7,3 százalék lesz. Mit jelent ez, és jól jársz-e vele?